Milyen a jó oktató?
A repülésben, akárcsak más hobbikban vagy szakmákban vannak mérföldkövek. A pilótaképzés során az első például az, amikor a növendék először repül egyedül. Aztán az, amikor megszerzi a szakszolgálati engedélyét. Ezt követően egyéntől és céltól függően jönnek az újabb nevezetes állomások.
Én bő öt év alatt értem el oda, amit egykor kitűztem mérföldkőnek. Oktató leszek!
Eredetileg hobbi volt a cél, végül annyira megtetszett a kisgépes világ, hogy azt mondtam, én ezt valamikor oktatni akarom. Nem volt prioritásos cél az oktatás, ezért sikerült ennyi idő alatt összegyűjteni azokat az előkövetelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy oktató legyek.
A nagy kérdés
Most, hogy eljött az idő és el is kezdtem az oktatói képzést, sokat gondolkodtam azon, hogy mitől lesz jó egy oktató, hogyan lehetek én is jó oktató? Eddigi életem során számos jó és rossz példát láttam és tapasztaltam már. Nem csak a repülésben, hanem az általános iskolai tanároktól az egyetemi tanársegédekig, docensekig és professzorokig bezárólag.
Sok ezer tanórát végigülve, kialakult már bennem egy kép, hogy milyen nem akarok lenni és azt is látom, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek építik az oktató és az oktatás színvonalát.
Most azonban a Te segítségedet kérem. Ha előttem jársz, oktatsz vagy oktattál repülést, akkor írd meg kérlek ennek a bejegyzésnek a Facebookos posztja alá kommentben, hogy szerinted mitől jó egy oktató és hogyan lehet valaki jó oktató?
Akkor is írj bátran, ha azt tervezed, hogy pilóta leszel. Ebben az esetben kérlek arra adj választ, hogy mit vársz el a leendő oktatódtól, szerinted mitől jó egy oktató?
Szándékosan nem akarok ötleteket adni, kíváncsian várom, hogy neked mi minden számít egy oktatónál. Segítség: válaszolj arra, hogy milyen legyen és mi az a tulajdonság, ami miatt biztos, hogy nem őt választanád?
„Engem is oktatsz majd?”
Jogos a kérdésed, hiszen ha minden a tervek szerint megy, akkor 2019-től már én is pilótát tudok belőled faragni.
Abban az esetben tudsz velem tanulni, ha csak hobbi szinten akarsz repülni. Mivel csak PPL szakszóm van, ezért csak LAPL növendékeket oktatok majd.
Azaz ha nagygépes pilóta akarsz lenni, akkor célszerű a PPL-el kezdeni, ebben az esetben viszont nem én leszek a megfelelő társ.
Emellett számos feltételt fogok még szabni, mivel jelenlegi terveim szerint évente maximum 4 növendéket vállalok. Nem fogom ugyanis főállásban művelni az oktatást. A mostani munkám kevesebb kockázattal, áldozattal, idő befektetéssel jár, emellett pedig jobban megélek belőle, mintha kizárólag repülést oktatnék.
Érdekel a pilótaképzés? Akkor a Pilóta leszek könyvben mindenre megtalálod a választ! Most egy rakás bónuszt is kapsz hozzá! Klikk a könyvre és nézd meg a részleteket! ![]() Érdekel a könyv! |
---|
Hogyan lehet ide eljutni?
A repülés nem olcsó hobbi. Ha pedig hivatásból akarod művelni, akkor további milliókat kell befektetni, mire eléred azt a szintet, ahol már akár meg is élhetsz a repülésből.
Az első szint az oktatás. Idehaza hiány van az oktatókból. Ha ide eljutsz, akkor ez már egy jó ugródeszka lehet akár a nagygépes karrier felé, sokan viszont megmaradnak ezen oktatói szinten, ugyanis kevesebb elkötelezettséggel, kiszámíthatóbb napi rutinnal jár az oktatás.
Ahhoz, hogy oktató lehess,
- kell egy PPL szakszolgálati engedélyre, min. 10 óra műszeres repülésoktatásra, 20 óra VFR útvonalrepülésre,
- ezen felül szükséges CPL vagy PPL szakszó. Mindkét esetben kell legalább 200 óra összidő, amelyből 150 óra PIC (parancsnoki) idő. Ha csak PPL-ed van, akkor elég a CPL elmélet (ha pedig csak LAPL-t oktatsz, akkor a CPL elmélet sem kell) és
- legalább 30 órát szükséges motoros (SEP) géppel repülnöd, amelyből legalább 5 óra az elmúlt 6 hónapban történt,
- egy 300 mérföldes útvonalrepülés is, amely során két idegen reptéren kell végrehajtani leszállást, teljes megállással.
Hogyan tovább?
Gondolkodj és számolgass, hogy megéri-e alsó hangon 6-7 millió forintot befektetni azért, hogy oktató lehess.
Segítségül: idehaza 4-7 ezer Ft körül keres óránként egy oktató (repült időt számolják), az összeg pedig PPL szint felett még tovább nő.
Havonta max. 90 órát repülhetsz oktatóként. Ez nyáron könnyen összejön, télen viszont a rövid nappalok miatt jóval kevesebbel kell számolni.
Ha nem a reptéren vagy a közvetlen közelében laksz, akkor az autód fenntartásának, üzemeltetésének költségeivel is számolj.
A fentieket hosszasan átgondolva nálam nem jött ki a matek, de nem is ez a legfőbb ok. Hanem az, hogy a korábbi hobbim főállású oktatóként már munkává válna.
Magamat ismerve pedig csak idő kérdése, hogy mikor unnám meg ezt is. Mert bizony a legédesebb álom is tud unalmas lenni, ha már hosszú évek óta ugyanazt csinálja az ember.
Szia!
Vitorlázó repülést tanulok és a kérdésedre választ adva szerintem a jó oktató: együtt halad a növendékkel, szinte kéz a kézben tanulnak és gyakorolnak. A hibáit jelzi és nem lekezelően, káromkodva, lekiabálva, hanem a segítő szándék érződjön. Figyeljen folyamatosan a növendékre, ami neki a leg optimálisabb a fejlődéséhez. Így a növendékben kialakul a tisztelet, feltétlen bizalom és elismerés, ami könnyebé teszi a tanulást. Azt hiszem nekem ilyen oktatóm van 🙂 Kedves, de érzékelteti, hogy a repülés nem játék!
Sajnos volt tapasztalatom a másik oldallal is, amelyik oktató folyamatosan az oktató társait szidalmazza és a többiek elött sorolja az oktató társainak a hibáit, természetesen a sajátját elhallgatva, állandóan durrog. A növendékek nem szeretnek vele repülni, szerintem szoronganak is mellette. Azt mutatja, hogy Ő mit tud, ami egy növendéket nem biztos hogy megnyugtat az első szoktató repülésnél végrehajtott fél dugóhúzónál. Nagyon jó dolgokat mond, nagy tapasztalattal rendelkezik, de nem tud oktatni, mert nincs tanári végzettsége és nem tudja hogyan kell nem ért az emberekhez. Hiába van nagy tapasztalata és szaktudása.